Verseitek

Ide jöhet minden, ami vers... másold be, és kérj rá kritikát! Semmit ne félj megosztani velünk!

Sziasztok...hát jó...*Hatalmas levegőt vesz, így kissé lenyugszik...*
Lenne két darab versem...inkább nem beszélek róluk. beszéljenek ők. És kemény kritikát kérek. Ne kíméljetek:)
1;
Mindig egyedül

Éjjel van, komoran tartom áldozatom.
Nem kér segítséget, nem kiált.
Belé merül éles fogazatom.
Megrémülök. Érzem ahogy élvezi a halált.

Elengedem, a földön fekszik.
Belém szúrja égő tekintetét.
Vérem adom neki, ő mohón iszik.
Nem tudja mit kap, halált-e, vagy reményt.

Teste megfeszül,kínja mérhetetlen.
Verítékben úszik, üvölt és szenved.
Eszembe jut a nap mikor vámpír lettem.
Ennyi kín, s önmagam elvesztettem.

Megvárom még fel kel.
Átkarolom, enged.
Vérem adnám, de neki nem kell.
Rájön mit is vesztett.

A fény ugyan megöl.
Az éj mégis szeret.
Kérdőn néz és felnyög.
Várja a halál szelet.

Tőrömért nyúl, kezembe adja.
Ő csak meghalni akart.
Lehajtott fejjel a végzetét várja.
Lesújtok. Zuhanó teste felveri az avart.

Egyedül vagyok, mindig egyedül.
Hiába élek, ha felemészt a magány.
Sajgó szívem húrjain a bánat hegedül.
Én is várlak téged, megváltó halál.

Itt a másik...
2;
Szerelmes Halál
Az új életcél

Szembe jött velem egy nyári éjjelen,
Sugárzott belőle a szenvedély, s érzelem.
Kínálta a szépet, kínálta a jót,
Csókot lehelt ajkamra, tüzesen forrót.
Lángokból volt teste, égetett a vágy,
Megöleltem, s megszerettem a Halált.
Eljött értem és én engedtem neki,
Éreztem lelkemet, miként szívja ki.
Nem törődtem azzal, hogy itt a vég,
Akart, s én akartam szeretetét.
Lobogó teste lángnyelvei között,
Rabságba esve éreztem a gyönyört.
Hittem hogy a halál engem is meglel,
De elkerült, ami elkerülhetetlen.
Enyém lett, s én az övé,
Lángteste felszállt a fák fölé.
Nem búcsúzott el, eltűnt az éjben,
Ennyi volt csupán, de így is megérte.
Vágyakozva nézem, ahogy elnyeli az éj,
Összeszorul szívem, de végre újra él…

Ha nem bánjátok még egyet bemásolok. Eddig ti vagytok az elsők (persze Tamás látot már belőle azt hiszem egyet vagy kettőt.) akiknek megmutatom. Hát, nem koptatom a billentyűzetet...
3;
Bűnös faj!

Céltalan harc az élet, ami ránk maradt.
Csak a hatalom vágy ami éltetni akart.
A rémálmok sugallták, s a fájdalom:
Élünk, vagyunk, létezünk, s egyszer eltávozunk.
De mit ér a lét, ha végül a semmi marad?!
Mit ér, Ha elveszhetünk egy perc alatt?!
Mit érnek a hősök, akik már nincsenek?!
Ha a nép csak bűnökkel hálálja tettüket?!
Mit ér, ha léteznek angyalok?!
Ha vannak is, akkor mi szemét vagyunk?
Mik lennénk mások, hisz csak vétkezünk!
Hálátlan az ember, s jobbak nem leszünk!
Oly sok év adatott az emberi fajnak.
De hatalom csupán amit igazán akarnak!
Uralkodni a védteleneken,
Társaikon, halálon s az életen.
De hiába vágynak oly magasra.
Minden ember csupán, saját maga ura.
S, hiába törtető nép az ember.
Ártatlanul születik, de nem más mint egy fegyver!
Fegyver, mely pusztítja e hajdan csodás világot.
S mely nyughatatlan, többet akarva az Istenre kiáltott!
De ha van Isten, hát nem nekünk.
Az ember csak selejt, már csak veszthetünk.
Lassan de biztosan pusztul otthonunk.
S, eljön az idő, mikor leáldozunk…

*Csípőre tett kézzel áll, és Rosette-re néz. Szeme villámokat szór*
- Miért is nem láttam még ezeket ff-en? *érdeklődik lábával tamtamot verve*

Nah jó, Rosette, ezek a versek fantasztikusan jók! Azonnal kérem őket én is wv-re! Akár innen is, de nem menekülsz, egészen komolyan benned él egy költő

Látni szeretném a bólogatásokat, hogy nanáh, viheted a verseket ff-re!

Jujj...nem is tudom mit mondjak...
Köszönöm szépen:) Annyira jól esett:) millio pussz!!!

Ne mondj semmit, bólogass! <- Így

enyi smilet még nem használtamXD

Sziasztok ismét^^
Nem is mondok semmit. mutatok. Remélem nem nagyon szörnyűek:) de ha az akkor keményen mondjátok meg! Elvégre abból tanul az ember.

Haláltánc

Hát nem érted, ennyi év után,
Hogy szerettelek vakon, bután?
Még mindig nem tudod mit jelent,
Ha valaki szívből, igazán szeret?

Hát nem érted, mit éreztem mikor,
Elemésztett a kétely, s a szigor?
Mint egy rabbal, úgy bántál velem.
Hát tényleg semmit nem jelentettem?

Ne! Bocsánatot, tőlem ne kérj.
Ki igazán szeret, az megbocsát nefélj.
S ha ismersz, akkor jól tudhatod,
Szeretlek. Hiába e sok buktatód.

Ne! Kedves közelebb se jöjj.
Szerelmünkre mi vár, csak egy tőr.
Mely végig szánt a lelkeken.
Hát isten veled, egyetlenem.

Nem mész? Igaz én sem teszem.
Miért vagy itt még, velem?
Hát téged is kínoznak a sebek?
A fájdalom elmúlt, ezek kiforrt hegek.

Menny! Különben rabul ejt megint!
Hát ezt akarod? Az újabb kínt?
Legyen! Érted megteszem.
Kínozz! Veled ezt is elviselem!

Ne nézz így, tudom nem változol.
Nem várom el. Eleget áldozol.
Velem maradsz, így szenvedsz velem.
Érted tehát, én is megteszem.

Nincs az a tőr, mely szétszakítja,
A köteléket, mely kettőnket óvja.
Erős kötelék, egy mérgezett lánc!
Egy véget nem érő haláltánc!

És még 1...

Szerelmes halál-2
Remény

Hajnalodik, én az utcán fekszem,
Vérbefagyva várom a végem.
Nem félek, szeretem a halált,
Felidézem magamban azt a csodás éjszakát.
Mélyeket lélegzem, lehunyom szemem,
Hirtelen lángnyelvek érintik a kezem.
Felpillantok, Ő az. Féltőn rám nevet,
Most először szólal meg. Így szól: „Szeretlek”.
Reszkető kezemmel arcát megsimítom,
Égeti a bőröm, mégis élvezem a kínom.
Átkarol és csókot lop, szelíden nevet,
Nem érzek fájdalmat, eltűntek a sebek.
Felkelnék, de lágyan visszanyom,
Ismét búcsút int. „Mostmár távozom”.
Végignézem, hogyan hagy el ismét,
Fáj hogy elmegy, de Remélek.
Találkozunk mi még…

Rosette drágám, most kegyetlen leszek...

Az első vers, amit most raktál be, annyira nem fogott meg, mint a második *angyali arc* Úgyhogy a második, a Szerelmes Halál 2. nekem jobban tetszett ezek közül... persze ez az én meglátásom, a szerelmes és a szakító-versekkel nem vagyok annyira kibékülve... Szóval gratulálok, egyékbént mindkét vers fantasztikus ismét, és ezeket is - utólagos vagy előleges - engedelmeddel viszem, és rakom fel wv-re Írj még sokat, olvasni szeretnénk! Pussz!

Agatha köszi a kritikát
Kicsit most tényleg az ilyen versekre specializálódtam. Hm. Keresek más ihletetXD Meglátjuk hogy megy más stílusbanXD

nekem naon tetszenek szerelmes verseket én sem szeretem, csak az igazán jókat de ezek pussz Rosette bátran írj még ilyen jókat bármi is a témája

Sziasztok!
Rosette benned egy költő van Szóval csak gratulálni tudok ezererrel És elmondom, hogy én sem rajongok a szerelmes versekért, de néha odáig tudok lenni értük, és most odáig vagyok Imádom!! Kérek szépen még!